41.fejezet - 2. rész - Megerőszakolva

Umm..hii! Sajnálom a késést, mármint a hozzám képesti késést, ezen a héten rengeteg tanulnivalóm volt, ráadásul szereztem pár "jó" jegyet is, amiért TERMÉSZETESEN kaptam egy kis büntit. Ümm..igen, itthon még így működik. A gyerek 2-est hoz, a szülők mérgesek, és eltiltják a gyereket, reménykedve a változásban. Haha, de engem még ugyanúgy nem fog érdekelni a történelem, ha nem írhatok, nem?! Eh, elkalandoztam.
Jó olvasást!

Bocsi nincs kép, válság van hihi

"Szemet tudsz hunyni azokon a dolgokon, amiket nem akarsz látni, de nem tudod bezárni a szíved az ellen a  dolgok ellen, amiket nem akarsz érezni."

Kapaszkodok Zayn-be, a bokáimmal körbeölelem a csípőjét, ahogy ő biztonságban tart engem, és a lakása felé cipel. Nyakára apró pillangó puszikat helyezek, mire sóhajt, és erősebben szorít a csípőmnél. A falnak dönt, és erőteljesen kezd el csókolni. Kezei elkezdik feljebb tűrni az amúgy is rövid ruhámat, én pedig a szájába nyöszörgök. Hosszú ujjai magabiztosan tűrik fel a vékony anyagot a combomon, én erősen a hajba túrok, és erőszakosan csókolom.

-Zayn, menjünk be – zilálom, mikor elválunk egymástól. Morog egyet, és közelebb hajol hozzám. A mozdulat ösztönös, kezeimet a mellkasára helyezem, és eltolom magamtól. – Ne itt.

Puffogva elhajol tőlem, hogy le tudjak szállni. Megragadja a csuklómat, és a lakása felé húz. Gyorsan halad, gyakran hátrahajol hozzám, hogy egy hosszú csókot kezdeményezzen. Kuncogok, és a lakása felé tolom. Nem szeretném, ha néhány kíváncsi szomszéd az ablakból látná, hogy mire készülünk.

A zárral babrál, látom a kezét, hogy remeg, ahogy próbálja beilleszteni a kulcsot a zárba. Elmosolyodok, és közelebb lépek hozzá. Arcára egy hosszú puszit helyezek, ujjaimat a pólója aljához vezetem. Óvatosan benyúlok a textil alá, és forró bőrét simogatom. Hallom, hogy légzése egyenetlen lesz, tökéletes ajkait jóleső sóhajok hagyják el. Közelebb hajolok hozzá, és apró puszikkal kényeztetem az arcát. nehezen kinyitja az ajtót, és azonnal belök rajta, és a falnak támaszt. Ajkait erősen az enyémekre nyomja, nyelve azonnal találkozik az enyémmel. A szájába sóhajtok, ahogy mélyen benyúl a ruhám alá.

-Az enyém leszel – morogja, és ajkaival a nyakamnak esik.

A ruhámat feljebb tűri, ajkával erősen harapja a nyakamon lévő bőrt. Kéjesen felnyögök, és a hajába túrok. Fejemet felemelem, nagyobb helyet adva neki. Ujjaival a bugyimnál kalandozik, mire fogaimat összeszorítom, és élesen szívom be a levegőt.

-Már most a tiéd vagyok, Zayn – lehelem, erősebben markolom a haját, ahogy erősen szívni kezdi vékony bőrömet. Ujjával félrehúzza a bugyimat, és abbahagyja a nyakam forró kényeztetését, és felnéz. Elsötétült fekete tekintetét az enyémbe fúrja, majd egy ujját óvatosan felcsúsztatja.

-Basszus – nyögök fel, szemeimet mélyen becsukom. Ez az érzés túl sok, túl intenzív, pedig még csak egy ujja van bennem. Ez lehetetlen, nem érezhetek ilyet egy ujjtól.

Bal kezével a fejem mellett támaszkodik meg, homlokát erősen az enyémnek nyomja. Apró puszikat ad az orromra, miközben folytatja a mozgatást.

-Azt akarom, hogy neked is jó legyen – suttogja, én pedig megragadom a felkarját, csak hogy kapaszkodjak valamiben. Az érzés kezdi elborítani a testemet, kezdi elhomályosítani az érzékeimet, és nem tudok gondolkodni. – Hogy te is ugyanazt érezd, amit én. – duruzsolja a fülembe, fogai közé véve a fülcimpámat. A csípőmet ritmusosan tolom előre, még többet akarok. Nem tudok testemnek parancsolni, gyakorlatilag külön működik tőlem. – Örömöt. – mondja rekedtesen, engem pedig abban a pillanatban elöntenek az érzések, és még egyszer előrelököm a csípőm, mielőtt Zayn ujjára élveznék. A mellkasom gyorsan emelkedik, és süllyed, testem még mindig ragaszkodik az érzéshez, amit Zayn váltott ki belőlem.

Érzem jéghideg ujjainak érintését az hátamon, de most nem tudok gondolkodni, testem elgyengült az orgazmusom hatására. Ujjaival könnyedén kicipzárazza hátul a ruhámat, és egy gyors mozdulattal leveszi rólam. Nem pirulok el amiatt, hogy csak fehérneműben állok előtte, inkább magamhoz húzom, és ajkainkat gyorsan összenyomom. Ujjaimat a nadrágjához vezetem, és elkezdem kigombolni az övét. Kezeim remegnek, de igyekszek uralkodni a testem felett, miközben folytatjuk a túlfűtött csókolózást. Övét kikapcsolom, és miután a gombok is kipattannak, kezemet a fenekéhez vezetem. Sohasem gondoltam volna, hogy ennyire odaleszek valakinek a fenekéért, de az övé egyszerűen tökéletes – mint maga az ember.

-Vedd le – morogja a számba, mire egy gyors mozdulattal lekapom a fenekéről a nadrágot. Lerúgja magáról, amire felkuncogok. – Te csak ne nevess – mondja gyorsan, és ismét közelebb lép hozzám. – Itt szeretnéd?

Számat elhúzom, és végignézek a hatalmas előszobán. Zayn házának nagysága mindig is megdöbbentett, és amíg ilyen gondolatok pörögnek át az agyamon, Zayn meztelen felsőteste beborítja az egész testemet.

-Szerintem az ágyamban kényelmesebb lenne, de ahogy te szeretnéd – suttogja a fülembe, mire aprót felnyögök. Az érzés még mindig ott él bennem – vagy csak annak egy szikrája -, és újra akarok azt érezni, vele. – Most minden úgy lesz, ahogy szeretnéd, szerelmem.

Közelebb húzom magamhoz, és egy gyengéd csókot kezdeményez. Felugrok az ölébe, bokáimmal körbeölelem a csípőjét. Belemosolygok a csókba, ahogy ujjaival a hátamat kezdi simogatni, majd közelebb ölel magához.

-Melyik szoba van a legközelebb? – motyogom a csókba.

-Türelmetlen – mosolyodik el, és benyit egy szobába. – De ez tetszik.

Erősen a hajába túrok, ami már kócos lett az állandósult hajtúrásaimtól, de ez jelenleg egyikünket sem érdekli. Ahogy csípőmet előremozdítom türelmetlenségem jeléül, találkozik merevedésével, amit már alsónadrágján keresztül is lehet érezni. Aprót nyögök, és újra előrelendítem, újra akarom érezni azt az érzést, ami elborította az egész testemet.

-Bazd meg, Eleanor, te a vesztemet fogod okozni ezzel – nyögi, és hátradönti a fejét. Azonnal nyakára tapadok az ajkaimmal, fogaim közé kapok egy bőrdarabot, és erősen szívni kezdem. Zayn ajkait egyre több morgás és nyögés hagyja el. Hirtelen érzem, hogy teste – és vele együtt én is – hátramozdul, és ledönt az ágyra. Azonnal felém mászik, én pedig a nyakánál fogva húzom le magamhoz egy szenvedélyes csókra. Lábaimat terpeszbe rakom, hogy közelebb érezhessem magamhoz, és gyorsan visszahajol hozzám.

-Azt akarod, hogy én legyek felül?

Elpirulok, és inkább az ajkamba harapok. Ő már sokkal tapasztaltabb, fogalmam sincs, milyen lehet, ha én irányítok, ha én vagyok felül. Ő már biztos tapasztalta, hogy milyen, ha egy lány ráül. Erre a gondolatra féltékenység önti el a testemet, hogy tudom, hogy valaki már szeretkezett vele. Valaki, aki nem én voltam.

-Kipróbálhatnánk mást is – gúnyolódik, és a bugyimnál matat. – Nem gondolod?

-Nem! – tiltakozok hevesen, és a fejemet rázom. Megijedtem, mi lehet az a mást is? Mit fogunk csinálni?

-Ugyanmár Eleanor, miért nincs benned egy kis...vadság? – kérdezi, miközben ujjait felcsúsztatja a hasamon. – Egy kis izgalom, egy kis kalandvágy.

-Vadságra vágysz? Izgalomra? – vonom fel a szemöldököm, és feljebb csúszok az ágyon. – Ha vadságra vágysz, akkor miért nem szólítasz le egy utcalányt a sarokról? Ő biztos tudna neked elég vadságot nyújtani, amire én nem vagyok képes!

Fogalmam sincs, miért kaptam fel ennyire a vizet, de egyszerűen nem vagyok képes vadul viselkedni vele. Ahhoz túlságosan sokat érzek iránta, minthogy karmoljam, és durva szívásnyomokat hagyjak teste minden részén.

Feljebb tolom magam az ágyon, így már ülve fürkészem Zayn arcának és szemének folyamatos változását. Szemei – ha lehetséges ez – még sötétebbek, és arca is folyamatosan változik. A szerelem helyét átveszi a vágy, pont úgy, ahogy a börtönben is.

Csak itt egy a probléma – ott el tudtam menekülni, sőt elengedett. De itt nem hiszem, hogy olyan könnyen el tudnék menekülni.

-Zayn – suttogom, ahogy érzem, hogy ujjait durván végighúzza a hasamon, egészen a bugyim széléig. Kezével durván szétszakítja az anyagot, és felém mászik. Ha eddig nem féltem volna, akkor most biztosan teljesen magába kerített a rettegés. Basszus. Azt hittem, ez az este lesz az egyik legcsodálatosabb együtt töltött esténk. Meg fog erőszakolni.

-Kérlek – egy apró könnycsepp hullik a testemre, Zayn pedig közelebb mászik hozzám. A lábaimat durván szétnyitja, mire fájdalmamban felsikoltok. Nem fog menni, fájni fog, nem vagyok elég nedves hozzá. – Fájni fog! – figyelmeztetem remegve.

-Annál jobb lesz nekem – morogja vissza, és erősen belém löki merevedését. Fájdalmasan felnyögök, lábaimat megpróbálom összezárni, de ez lehetetlen – Zayn mindkét kezével erősen fogja a combjaimat, így teljesen kiszolgáltatva neki.

Felsikítok, ahogy erősen mozogni kezd bennem. A szenvedély egyetlenegy szikrája sem gyullad fel a testemben, ennek helyét átveszi a folyamatos fájdalom, ahogy Zayn erősen és agresszívan mozgatja a csípőjét. Minden lökése lüktetést okoz bennem, de ez nem az a jó fajta lüktetés – szorító, kínzó lüktetés. A rohadt életbe, még sohasem éreztem ilyen fajta fájdalmat.

-Hagyd abba! – sírok, kezeimet a mellkasára teszem, próbálom magamtól minél messzebb tolni. Vagy bárhova, csak el tőlem, hogy ne okozzon fájdalmat.

Nem válaszol, látom arcát eltorzulni, valószínűleg a közelgő orgazmusa miatt. Keservesen nézek rá, a férfira, akiért annyira odavagyok, akibe menthetetlenül beleestem. És aki megerőszakolt.

Zayn tol még rajtam párat, majd mindenről megfeledkezve belém élvez. Undorodom tőle, és sírok. Zokogok, remegek, és elképesztően fáj az alsó felem.

Zayn levágja magát az ágyra, és a csuklómnál fogva erőszakosan leránt maga mellé. Vele szembe kerülök, de inkább a másik oldalamra fordulok. Undorodom tőle, képtelen vagyok a szemébe nézni, undorodom tőle.

Mélyen betakarózok, és a szemeimet is behunyom. Igyekszek parancsolni a testemnek, hogy ne zokogjak fel hangosan, s hogy ne is szipogjak. Tudom, hogy azt a gyengeségem jelének venné. Nem szabad minden alkalommal sírnom, amikor valami fájdalmat okoz nekem, le kell küzdenem a sírási ingereimet, ami folyamatosan rám tör. Nem vagyok kisgyerek, felnőtt nő vagyok, és képes vagyok parancsolni az érzelmeimnek. De nem tudom figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy megerőszakolt. Pont Ő, pont az a férfi, akinél először érzek szerelmet, kihasznált, mint egy olcsó utcalányt. Azt mondta szeret, úgy, mint lányt még talán sohasem. Nála ez a szerelem? Hogy ész nélkül erőszakolunk meg lányokat a saját beteges kielégülésünk miatt? Ha őt csak ez hajtja, akkor miért mond olyan szavakat, mint a szeretlek? Ez egyáltalán nem olyan szó, amivel dobálóznia kellene, ennek a szónak súlya van, csak akkor kellene kimondania, ha úgy is érzi. Én hittem neki, elhittem neki minden egyes édes szavát, és ezért vágyom most annyira rá. Hogy megöleljen, hogy simogassa a hajam. És hogy rengetegszer elmondja nekem, hogy mit érez irántam. Ehelyett egy egyszerű mozdulattal átdobja kezét a derekamon, és anélkül, hogy magához húzna, elalszik. Semmi szerelem, semmi érzelem. Semmi. Csak az a kicseszett beteges kielégülés.

A zokogásom nem tudom tovább visszatartani, vulkánszerűen tör rám, és az egész testem belerázódik a szúró sírásomba.  Nem tudom kontrollálni magam, a könnyek csak hullnak a szememből, a sírás pedig ahelyett, hogy csillapodna, egyre gyorsabban és durvábban tör rám. Mindenem fáj, de talán a legjobban az a kettő tény, hogy Zayn most is nyugodtan alszik, pedig biztos vagyok benne, hogy érzi a zokogásom. A másik pedig az, hogy megerőszakolt.

Azt hiszem, összetört a szívem.