41. fejezet - 1. rész (+16)

Itt az eredeti 41. rész, amit ha szép szóval kifejezhetek, leszóltak. 
Nem írom ide újra, hogy +16, hiszen újra +16.
Jó olvasást! x

Zayn

-Zayn! – egy erőtlen lány hangot hallok. A büdös francba. Minden akartam, csak azt nem, hogy Eleanor megjelenjen, és végignézze, hogy hogyan verik még a szart is ki a barátjából. Kiabálnék neki, hogy menjen el innen, de még nyögni sincs erőm, ahogy ez a fasz belerúg az oldalamba.  Bakancsa egyenesen a gyomromat célozza, én pedig a szemeimet és a számat összetapasztva várom az újabb rúgásokat.

-Hagyd békén! – kiabálja erőtlen hangon. – Hagyd békén, nem tett semmi rosszat!

A rúgások abbamaradnak, kezeket érzek mind a kettő csuklómon. Olyan vagyok, mint egy rongybaba; a testem elgyengült az ütések hatására, ahogy hagyom, hogy rángassanak. Erőszakosan felállítanak, így újra a talpamon állok.

-Itt a ribancod. Valami utolsót még neki, esetleg? – vigyorog rám, mire összeszorítom az állkapcsomat.

-Ne! – szól zaklatottan Eleanor, mire óvatosan felé fordítom a fejem. – Ne őt bántsd!

-Milyen cuki – nevet fel hangosan. – Kockára tenné az életét, érted! Hogy ez mennyire aranyos!

-Eleanor – sóhajtom. – El, kérlek menj el. Nem szeretném, ha látnád..

-Nem, nem, a kislány itt marad! – szól közbe vigyorogva az undormány, és közelebb lép hozzám. – Végig fog nézni mindent, és ha még élnél, végig fogod nézni, ahogy kielégít engem. Hogy legyen benne valami élvezet is – vigyorodik el hamisan.

Eleanor fájdalmasan felzokog, nekem pedig az állkapcsom még jobban összeugrik. Önelégült fasz. Mit képzel magáról?

Hallani Eleanor fájdalmas, és egyenetlen zokogását, szívbemarkoló érzés. És látni ennek az önelégült fasznak az önelégült vigyorát kibaszottul idegesítő.

-Zayn – mondja El a zokogástól elcsukló, és rekedt hangon.

-A barátnőmet hagyd békén, idióta fasz! – kiabálom teljes erőmből, és csuklóimat kikapom a két erős szorításból. Tehetetlen vagyok szinte, a gyomrom ég a kapott rúgásoktól.

-Barátnő – nevet fel cinikusan, mire nem tudom visszatartani magam, és teljes erőmből az arcába vágok az öklömmel. A düh szétterjed testemben, elzárva a helyes gondolkodás útját. Hallom, ahogy Eleanor zokog mellettem, de ez most nem érdekel. Végezni akarok ezzel a fasszal, kibaszottul ki akarom verni belőle még a szart is.

-Állj le! – zokogja hangosan El, de fejemet inkább nem kapom felé. Öklömmel újabb ütést adok az arcára, ezúttal erősebbet, érzem, hogy egyensúlya alattam meginog, de tartja magát.

Lábamat előrelendítem, és térdemmel belerúgok a gyomrába. Fájdalmasan felnyög, én pedig érzem a testemben az adrenalint, ami arra visz, hogy tovább csináljam, tovább verjem, egészen addig, ameddig kibaszottul meg nem döglik.

-Zayn állj le! – Eleanor kétségbeesetten a kezeim után kap, amik újra az arcát veszik célba. Nem törődöm vele, gyors mozdulattal ellököm magamtól őt, hogy újra arra a faszra tudjak koncentrálni.

Térdemmel még egy erős rúgást mérek a gyomrába, mire összerogy alattam, és fájdalmasan nyöszörög.

-Mocsok – köpöm felé, a talpammal a gyomránál siklok. – Azt hitted, csak úgy megdughatod a barátnőmet, mi? Kibaszott rosszul hitted.

Talpammal egy erőset belerúgok, látok egy vékony vércsíkot lefolyni az arcán. Magamban mosolygok, és újra belerúgok. Kicseszett seggfej. Ilyenkor persze nem nagy a feje, most ő nyöszörög nekem a kegyelmezésért. Ilyenkor hol vannak a nyálas talpnyalói? Beszartak tőlem. Kicseszettül beszart tőlem mindenki.

-Zayn Malik vagyok, seggfej, nem érdemes velem kezdened – suttogom, és lehajolok, hogy a pólója szélénél fogva felhúzzam őt a földről. – Állj fel, szerencsétlen! – kiabálok rá.

-Nyertél – suttogja beleegyezően. – Nyertél, csak engedj el!

-Milyen cuki – utánozom őt, ahogy ő tette velem, amikor El megpróbálta leállítani. – Állj fel, te seggfej!

Ellépek tőle, hogy felállhasson. Látom, hogy a lábai remegnek, és én undorodva nézek rajta végig. Mindenhol vérfoltok. Arcán különösen sok, vegyülve a vékony vércsíkkal, ami már szája mindkét oldalán folyik le.

-Te most innen kibaszott gyorsan elhúzol, megértetted? – suttogom, ahogy ismét velem egy szintbe kerül. – Kicseszettül eltűnsz innen, és viszed magaddal az összes szemetedet. És ha nem akarsz több ilyen kellemes meglepetést, akkor többet nem dugod vissza azt a kibaszott mocskos pofádat ide, megértetted?

-Megdughatom a nődet? – kérdezi cinikusan, mire öklöm újra az arcán lendül, ahogy teljes erőmből pofon vágom.

-Ha egy ujjal is hozzá mersz érni, kibaszottul kitekerem a nyakad – kiabálom, és megragadom Eleanor csuklóját. Törékeny teste remeg a zokogástól, amit erősen próbál visszatartani. – Öt percet kapsz, hogy kihúzz innen.

Villant Eleanorra egy vigyort, mire a kezemhez bújik. A kézhez, ami éppen az előbb vert halálra majdnem egy embert.

-Szia Baby, majd találkozunk – mondja egy gúnyos mosollyal, mire kezeim ismét ökölbe szorulnak.

Meglepődöm, ahogy Eleanor összekulcsolja az ujjainkat, hogy megnyugtasson. Szememet még mindig azon a kicseszett seggfejem tartom, akinek tekintete folyamatosan tetőtől–talpig végigméri Eleanort.

-Nem felejtem el betartani az ígéretem, kisfiú – figyelmeztet, mire majdnem felnevetek. Szóval kisfiú. Csak éppen ez a kisfiú az előbb verte ki belőle majdnem a szart is.

A légzésem egyenetlen, ahogy az előbb történt események végigpörögnek az agyamon. Mindent látott. Látta, hogy milyen vagyok valójában. Látta azt a hidegvérű gyilkost, akinek már jó pár ember halála miatt mocskos a neve.

-Eleanor – kezdem, de nem fordulok felé. Az ujjainkat összeszorítja, és újra érzem, ahogy remeg a teste.

-Zayn, ha.. – sóhajt egyet, hogy visszanyerje hangját, és elfojtsa a zokogását. – Ha az előbb történtekre gondolsz, akkor…

-Kurvára elbasztam! Elcsesztem mindent! – csattanok fel idegesen, az ujjaimat kihúzom a puha szorításból. – Kurvára megérteném, ha most el akarnál hagyni, El. Egy kibaszott gyilkos vagyok, szét tudtam volna verni a fejét ennek az idiótának, ha nem lettél volna itt. Tudom, hogy nem akarod, hogy öljek, és én..

-Szeretlek – mondja hirtelen, mire végre ránézek. A szeméből könnyek sora szabadul ki, és az ajkába harap. Próbálja elnyelni a kitörő sírását. – Szeretlek, és tudod, miért? Igen, valójában tényleg hatalmas hülye lennék, ha most veled maradnék. Mert tudom, hogy meg tudtad volna ölni. És tudom, hogy öltél már embert. De nekem nem ez számít.

Sóhajtok, és teljes testemmel felé fordulok. Óvatosan a pultnak nyomom, miközben folyamatosan a szemébe nézek.

-Ahogy kiálltál értem – suttogja. – Az valami elképesztően szexi volt. – mosolyodik el halványan, és a nyakam köré kulcsolja a kezeit.

-Azért csináltam, mert nem akartam, hogy az a mocsok seggfej hozzád érjen, ki tudtam volna törni a nyakát – morgom, mire halványan felnevet.

-Már elment, ne aggódj – mosolyodik el, és közelebb hajol.

-Sohasem fogom engedni, hogy egyedül menj bárhova is. Mindenhova veled megyek, mert ez a kibaszott seggfej bármikor megerőszakolhat téged, és akkor én nem tu..

-Shh – sóhajtja, és ajkait az enyémekre nyomja. Erősen csókol, a kezeit szorosabban kulcsolja a nyakam köré. Jobban beszorítom a pult közé, testemmel bekerítem őt. Kezemmel a pultban kapaszkodok, nyelvemet átvezetem a szájába.

-Nem gondolod, hogy haza kellene mennünk? – motyogja az ajkaimba. Felizgattam, tudtam.

Szó nélkül elhúzódom tőle, megfogom a kezeit. Az emberek már szétszéledtek, valószínűleg jót is tett nekik a kis magánakciónk. Igazából leszarom az emberek véleményét, hogy mit gondolnak rólam, tudom, hogy mindenki egy undorító gyilkosnak hív. De engem ez addig nem fog érdekelni, amíg enyém a legtökéletesebb barátnő, akivel egy csodálatos éjszaka elé nézünk.

To be continued